Fajok

2011. január 10., hétfő.

Kevés olyan főszereplőről tudok, akinek nem adtak nevet. Én mindenképpen a szerencsétlen kivételbe tartozom, mert az íróm sajnálta tőlem és rákente a szüleimre, akik szintén cserben hagytak születésem pillanatában. Egymást jobban gyűlölték mint engem szerettek és eldobtak. Én viszonzásul feléjük sem néztem azóta. Aztán beleszerettem egy férfiba a világháború alatt, aki megcsalt egy vámpír nővel, hogy átváltozhasson. Velem akart tartani, hogy örökre együtt lehessünk. Nekem ez a lépése nem volt annyira egyértelmű, így elhagytam, természetesen nagy sértődéssel és fájdalommal. Jóval később ismertem meg egy másik hallhatatlant, akit most is tanítok hogy jó és értékes harcos váljon belőle. A bibi itt azt volt, hogy a nővére meg akar ölni, csak nem tudja hogyan. Dolgom van egy vámpír nemessel aki úgy rángatja a szálakat a háttérben mint senki más, egy vérfarkassal aki zsarol, egy alakváltóval, és egy rakat olyan démonnal, akiknek a felháborodásáról mit sem sejtek. Aztán ennek a tetejében egyszer csak meghalok. Vagy mégsem?

Tehát visszatérve az írómhoz... Egyrészt áldom a pihent agyát amiért sosincs unalomban részem, másrészt átkozom, mert egy percre se mondhatom azt, hogy vége a műszaknak, a félvér most kikapcsol.

Szerző: Cila

URL: http://cilicica.wordpress.com/

Ajánlotta: Saját ajánlás

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
Cacoethes Scribendi © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |