Álmodni ér

2012. július 9., hétfő.
"Dóra       
   Minden olyan abszurd volt. Mintha nem is Budapesten lettünk volna, csak annak a tökéletesen pontos másában valahol máshol. Egy olyan helyen, ahová nem költöztettek be embereket, de minket valamiért mégis. Féltem. Minden porcikámat átitatta a rémület, míg testvéremben csak a kíváncsiság és kalandvágy tombolt."

Ha többre vagy kíváncsi, kattints és olvasd el történetemet! :)


Megjegyzés: "Lassan, óvatosan kinyitottam az ajtót, de kint nem találtam senkit. Egy nappaliba érkezünk, ahol szintén szegényes volt a bútorzat és az erkélyre vezető ajtó nyitva volt. Úgy döntöttem, kinézek.
   Valamilyen panelházban voltunk, több emelettel a föld felett, de nem ezen lepődtem meg. Hanem azon, hogy az úton egy lélek sem járt. Se egy ember, se egy autó, de még madarak sem voltak. Teljesen kihalt volt és ijesztően csendes.
   - Jézusom – suttogta mellettem Dóra. – Mi történik itt?
   - Fogalmam sincs, de jó lenne tudni – ráztam a fejemet és elgondolkodva az ajkamba haraptam."


Szerző: ~Johanna.
URL: http://almodnier.blogspot.hu/
Ajánlotta: Saját ajánlás

Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

 
Cacoethes Scribendi © Copyright 2010 | Design By Gothic Darkness |